Mikor még a felkészülési időszakban voltam, már akkor úgy tűnt, hogy Vác a kápolnák városa lesz. És nemcsak azért, mert elég szép számban vannak ilyen épületek a Duna-parti kisvárosban, hanem a többségük nagyon izgalmasnak is tűnt.

Vácra érkezve elsőként a Hétkápolnát kerestem fel, és  ha nem olvastam volna a történetét egészen biztosan elkerülöm, mert már csak méreteiből adódóan is sokkal inkább tűnik templomnak. Nem beszélve arról, hogy napjainkban kegytemplomként tartják nyilván.

Mai formáját többszöri átépítések során nyerte el. Az eredeti kápolnát 1711-ben építették a váci lakosok adományából, legalábbis a feljegyzések szerint már akkor is állt itt egy kápolna. Aztán még az 1700-as évek első felében nagyobb kápolnát építettek a helyére, és ezt alakították, bővítették, hogy aztán 1780-ra elnyerje mai formáját. A kápolnához vezető út mentén 1769-ben állították fel a Mária hét örömét és hét fájdalmát megörökítő képoszlopokat. Innen ered a Hétkápolna elnevezés.

Az épület és a környéke is nagyon szép, a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelye.  A templom mellett található a Mária-forrás, amelynek létezése komoly szerepet játszott a kápolna felépülésében. Úgy tartották ugyanis, hogy aki bekeni beteg testrészét a forrás vizével, és közben Máriához fohászkodik gyógyulásért, annak betegsége elhagyja testét. Jöttek is a zarándokok, ami indokolttá tette egy kápolna felépítését. Ez készült el 1711-ben.

Napjainkban a Hétkápolnában rendszeresen miséket is tartanak.

A kápolna a 2-es út mentén, a Dunát kísérő ártári erdő szélén található.

Forrás:

• https://hetkapolna.hu/a-kegyhely-torteneti-anyaga/ (2023)