A váci Szent Mihály kápolna, ha csak az elhelyezkedését, a méreteit és megjelenését venném figyelembe, egy teljesen átlagos kápolna lenne, olyan ami mellett az emberek úgy elsétálnak, hogy szinte észre sem veszik. A szóban forgó kápolna azonban mégsem ilyen. Bár való igaz, hogy az épület nem különösebben szép, nincs is igazán jó helyen, ugyanis egy eldugott kertvárosi részen, közvetlenül a családi házak árnyékában található, és olyan kicsi, hogy alig fér el benne néhány ember.

Mégis van benne valami, ami napjaink kápolnáiban nagyon ritka. Látszik rajta a gondos emberi munka, ajtaja nyitva áll bárki számára és küszöbén átlépve különös érzés kerít hatalmába. Nincsenek rácsok, lezárt ajtók, mégis az az érzésem, hogy ide hozzák az emberek a dolgokat, nem pedig elviszik. Elvinni innen jó érzéseket lehet. Hosszú időt töltök el benne, közben kattog a fényképezőgépem.

A kápolna gondosan fel van újítva és környezete is nagyon rendezett. Érdekes, hogy eredetileg szőlőhegyi kápolnának épült 1718-ban. 

A kápolna a Kápolna utcában található.