A kápolna Csobánka belterületén található, és annak ellenére, hogy csupán néhány méterre van a falu házaitól, mégis igazi erdei hangulatot áraszt. De ez nem is meglepő, mert erdei kápolnának épült 1903-ban a Pilis egy kisebb csúcsának tetején, közel  a csobánkai Margitliget villaépületeihez. Az erdő még ma is körülöleli a kápolnát, amelynek állapota azonban rendkívül kiábrándító. Kifosztva, lepusztulva, telefirkálva áll dombjának tetején.

Építői a csobánkai vadászegylet tagjai voltak, akik a budapesti Metropole szálloda egyik éttermében, egy beszélgetés közben találták ki, hogy építenek egy kápolnát, amit  Szent Hubertusról neveznek el. A vadásztársaság tagjai által felajánlott pénz azonban csak az építési költségek felére volt elegendő, ezért a csobánkai Margitliget lakói is támogatták a kivitelezést. Aki pedig nem tudott pénzzel hozzájárulni, az kétkezi munkáját ajánlotta fel. A társadalom szinte valamennyi rétege megmozdult a kápolna ügyében. A telket Teleki Tibor gróf adományozta a kápolna számára. Az ablakok üvegfestményei Münchenben készültek, teljesen ingyenesen. Ahogy az oltár feletti Szent Hubertust festményt is ajándékba kapta a kápolna Horváth Andor festőművésztől.

Az épületet 50 főre tervezték, bejárata felett egy szarvasagancs volt. 1904-ben Várady Árpád kanonok szentelte fel.

Sorsa bizonytalan. Magántulajdonban van és az egyik legelhanyagoltabb állapotban levő kápolna hazánkban, ami egy településen belül található.

A Kápolna utcából egy kis ösvényen érhető el 20-30 m-es sétával. Autóval érkezve nem egyszerű leparkolni, mert a keskeny utcában nem könnyű parkolóhelyet találni, ahol pedig lenne, ott megállni tilos tábla van kihelyezve.

Forrás:

• A csobánkai Hubertus-kápolna
  Alkotmány 1903.10.24. 252. szám
• Egy kápolna felszentelése
  Az Újság 1904.06.24. 174. szám
• A csobánkai Szent Hubertus-kápolna fölszentelése
  Pesti Napló 1904.07.02. 182. szám.